Értékes gondolatok

 Szenvedés után szenvedély Part 1 Szerelmet találni a mai világban egyre nehezebb. Ezt az állításomat tartom akkor is, ha csalódott vagyok, meg akkor is, ha fülig szerelmes. A mai embernek már nem az az udvarlás, ha szolidan, magázódva megszólítják egy kávéházban. Az kell most, hogy minél intenzívebb legyen az első benyomás. Nem ám csak szóba elegyedni, hanem egyből egy mini önéletrajzot lenyomni magadról a másiknak, mert információ éhesek az emberek. Csak egy a baj, hogy a legtöbb ember érzi, hogy több kell neki, de nem tud pont annyit is adni. Megborult az egyensúly. Mondják az önfejlesztő tréningeken, hogy csak akkor működik jól hosszútávon egy kapcsolatod -legyen az baráti, munkaviszony, vagy szerelmi kapcsolat-, ha egyenlőségben van az, amit adok, azzal, amit kapok.  Huszonnégy éves létemre meglehetősen sok próbálkozásom volt. Minden alkalommal egyre nehezebbnek éreztem azt, hogy olyan párt találjak, akivel hosszú, boldog kapcsolatom lehet. Ez persze lehetett attól is, ho...

Megihletődtem egy játéktól Anya vett egy új játékot, a neve Canvas. Szinte minden ember típus tud játszani vele. Alapvetően logikai, viszont a felépítése egészen egyszerű. A grafika pedig szemet gyönyörködtető. Nem igazán tudok benne győzni a családom ellen, de ennél a játéknál nem is érzem ezt fontosnak. Mindenkinek tudom ajánlani. Ha 1-1 összeállítás megihlet, több novella is lesz. Na, de itt az első.  Választott menedék Amikor felébredek, nem tudom, hol vagyok, vagy mi történik velem. Egyet látok, a kék eget. Tanulva a régebbi tapasztalataimból, ha így ébredek, először mindig meg kell nézni, hogy még tudom-e mozgatni a végtagjaimat. Megmozgatom a bal, majd a jobb mellső mancsomat is, azok épek. Na, akkor jöhet a nehezebb része. A hátsó lábaim mindig sérülékenyebbek. Megmozgatom, az is tökéletesen mozog. Jaj, hát akkor én nem is vagyok sérült! Talpra ugrok, domborítok, majd homorítok egyet, és körül nézek. Egyszerű mező látványa tárul elém. Kis pici gyermekláncfüvek vannak sz...

  Megfogadtam Amikor úgy érzem, átcsapnak a fejem felett a hullámok, ösztönösen cselekszem. Ez ma is így történt. Hirtelen jött ötletből hamarabb szálltam le a buszról. Útnak indultam egy olyan irányba, amerre még sosem jártam. Újdonságra vágyott a lelkem. Elértem egy kellemes parkba, és leültem az első padra. Sóhajtottam egy nagyot, ellazítottam a végtagjaimat, és csak bambultam az eget, és amikor kiürült a fejem, megláttam a szépet. A kék eget apró bárányfelhőkkel. A kikövezett utakon falevelek hevertek szerteszét, a szél felkapott egy-egy levelet, és odébb sodorta. A felszabadultságot kihasználva kicsit tanulmányoztam az embereket. Csak lehajtott fejjel átrohantak a parkon. Színesbe öltöztek ugyan, de mégis fakók voltak. A legtöbb embernek valami kütyü volt a fülében, még a madárcsicsergést sem hallhatták. Neszeltem én helyettük is. Két fiatal egymással szemben haladt, de mindkettő szigorúan csak a telefonjuk kijelzőjére fókuszált. Egymásnak mentek véletlen. Előre féltem a rea...